Választások – sokkal utána

Ígértem egy posztot a választások utánra.

De az még a választások előtt volt. Azóta minden más lett… Na jó, nem minden, de az tény, hogy még az addiginál is kevésbé akaródzott írni róla. Most a beiktatás ad egy jó apropót, és egy kis löketet nekem, hogy végre leírjam.

Ma iktatják be tehát Donald Trumpot elnöknek. A beiktatási ceremóniákat kicsit nagyobb dobra verik itt, mint nálunk egy új kormány eskütételét, nyilván otthon is hallani/olvasni lehetett róla, hogy lasszóval kellett fogdosni a fellépőket a koncertekre. A hírek szerint jóval kevesebb ember lesz most, mint a rekorddöntő első Obama-beiktatáson 2009-ben: csak 800 ezer, szemben az akkori 1,8 millióval (azért vannak kétségeim ezeknek a számoknak a hitelességéről). Olyannyira komolyan veszik ezt a beiktatás dolgot, hogy az állami szférában (itt DC-ben és a környező megyékben) ez a nap mindig szabadnap, a hivatalos indoklás szerint azért, hogy a nép el tudjon menni az ünnepségre.

Haha. Elég biztos vagyok benne, hogy a környékről nem sok köztisztviselő/közalkalmazott lesz ott, aki tehette, még a városból is elmenekült  erre a hétvégére (konkrétan több barátunk is). Elvileg nekem se kéne dolgoznom, de persze fogok, a sejtek nem tartják be az állami ünnepeket. (És I is dolgozik, mert ő meg nem állami szféra, de a nagy felfordulás miatt a főnöke megengedte, hogy otthonról dolgozzon.) És hogy miért vagyok ilyen biztos, hogy nem a helyiek csápolnak majd Trumpnak? Hát, mert ahogy a választások előtti posztban is említettem, az ország legeslegeslegdemokratább részén élünk. Konkrétan DC-ben Hillary 90% feletti aránnyal nyert, és Maryland és Virginia is kék lett, a várakozásoknak megfelelően.

statemap2016
Eredmények államok szerint (kék – Hillary, piros – Donald) Forrás: http://www-personal.umich.edu/~mejn/election/2016/

olvasásának folytatása

Reklámok

Egy kicsit lejjebb

Most rám került a sor, hogy útibeszámoljak, mert olyan helyekre mentünk, ahova én akartam már évek óta eljutni. Ez pedig a nagybetűs amerikai Dél egyik különleges környéke, ahol Scarlett O’Hara hintózik a mocsártölgyek alatt, és hatalmas verandákon iszogatnak a bajszos urak, mielőtt rabszolgavásárra mennének.

Az  amerikai Dél hatalmas terület, mely kulturálisan, éghajlatilag, nyelvileg, politikailag, vallásilag elég élesen elválik az ország többi részétől. DC ennek a vidéknek a legszélén helyezkedik el, de azért jó pár órát kell autózni, hogy igazán délvidékre jusson az ember. Ez a környék mindig különösen vonzott, mert ez az a hely, amit nagyon ritkán mutatnak filmekben, aminek nyáron számomra megfelelően párás az éghajlata, ami mindig a gonosz szerepet kapja a polgárháborúban, és amiről az európai nemigen tudja, hogy mégis mi a csuda van ott. Mi is csak piciny részleteket ismertünk meg eddig, ezért is volt számomra a bakancslistám elején, hogy eljussunk két szép városkájába, Charlestonba és Savannah-ba.

olvasásának folytatása

Egy napom képekben

Írunk mindenféléről, sok képet is megosztunk, de általában olyanokról írunk, és olyan képeket mutatunk, amik nem a szürke hétköznapokról szólnak. Mert azokról írni annyira nem lehet jól. De mégiscsak a szürke hétköznapok teszik ki az itteni életünk 95%-át. Ezért talán érdekes lehet képekben megmutatni, hogy én mit látok a szememmel egy tipikus napomon.

A képek még októberben készültek.

olvasásának folytatása

Választások – előtte

Már csak pár nap, és vége. Legalább is reméljük.

Régóta akarok írni a kampányról, de csak most lett poszt belőle. A lustaságom  Egyebek mellett azért is, mert nehéz róla átfogóan írni: túl nagy téma, esélytelen egy bejegyzésben minden aspektusáról írni. Többet viszont nem biztos, hogy megér.

olvasásának folytatása

Vezetni Amerikában

Amerika az az ország, ahol nem tudja az ember megúszni autóvezetés nélkül. Az egész társadalom az autóra van építve, és úgy van kiépítve az infrastruktúra, hogy autó nélkül nem lehet hosszú távon létezni. Egy-két városban még normálisabb a tömegközlekedés, így New York, Chicago vagy DC túlélhető autó nélkül is, de csak akkor, ha a város belsejében él az ember, és nem akar olyan vakmerő dolgokat tenni, mint kirándulni menni vagy bútorokat beszerezni az IKEA-ban.

olvasásának folytatása

/ˈTrɒnoʊ/

Nyár van, ami errefelé egyet jelent a monoton fülledt meleggel, átlagosan minden másnap egy felhőszakadással. Ezt volt tavaly, és ez van idén is.

Július végén ez elől próbáltunk északra menekülni a címben szereplő városba, ha csak egy hosszú hétvége erejéig is. Pontosabban csak én menekültem a meleg elől, I meg csak úgy jött, talán az útlevél-pecsét miatt. Ő megkapta, amit akart, de én nem, mert csak egy kicsivel volt kevésbé meleg és párás, mint DC. De azért jó volt.

Az élmények felsorolásszerű bemutatása következik, valamint képek.

olvasásának folytatása